Gyakran valami komoly dologra, egy fordulópontra van szükség, hogy felébresszen bennünket, miközben küzdünk azért, hogy fenntartsuk az irányítás illúzióját.
Az életben legtöbbünk azt akarja, amit elképzeltünk magunknak. Vannak terveink és elképzeléseink, amelyeket szeretnénk megvalósítani. Boldogok, sikeresek és egészségesek akarunk lenni, mindez tökéletesen természetes és tökéletesen emberi. Tehát amikor az élet olyan helyekre sodor minket, ahová tudatosan soha nem akartunk eljutni, úgy érezhetjük, hogy valami elromlott, vagy biztosan hibáztunk valahol. De a valóságban ez csak az élet útja arra, hogy elvigyen minket valahova, ahova el kell mennünk a saját megértésünknél mélyebb okok miatt. Ezeket a vargabetűket és megpróbáltatásokat arra tervezték, hogy rávilágítsanak tudattalan működésünkre és elmélyítsék élettapasztalatunkat.
Gyakran szükség van valami jelentőségteljes történésre, hogy felébresszen, hogy kizökkentsen az ego szorításából, miközben küzd, hogy fenntartsa azt az illúziót, hogy valójában ő irányít. A kontroll elvesztése alázatossá tesz minket, és lehetővé teszi számunkra, hogy átfogó képet lássunk. Az ellenőrzés hiánya arra emlékeztet bennünket, hogy az univerzum kulcsa abban rejlik, amit nem ismerünk, és hogy amit tudunk, az egy kis töredéke annak a nagy misztériumnak, amelyben élünk. Az erre való rálátás és tudatosság lágyabbá és könnyebbé tesz bennünket, mivel segít felszabadítani az ellenállásunkat azzal szemben, ami van. Egy másik ajándék, ami abból fakad, hogy ezekre a látszólag nemkívánatos helyekre megyünk, hogy a nehézségekre adott válaszunkban láthatjuk mindazokat a mintákat és a megoldatlan érzelmi csomagot, amely a felszabadult, mindentől független öröm útjában áll. Az öröm létezik bennünk, függetlenül attól, hogy a dolgok úgy mennek-e, ahogyan mi akarjuk, vagy sem. És amikor nem érzünk örömet, akkor is bízhatunk abban, hogy megtaláljuk, ha hajlandók vagyunk átadni magunkat a helyzetnek és átvészelni azt.
Bármely meséből meríthetünk ihletet, amelyben a főszereplő egy sötét erdőben elveszik, fél és magányos. Tudjuk, hogy az út a sötét erdőn keresztüli megannyi szépséget mutat és rengeteg tanulsággal, tudással, bölcsességgel gazdagítja életünk. Ha kiérünk, a másik oldalon átalakulva, könnyebbek, bátrabbak és magabiztosabbak leszünk, ez a sötétség ajándéka.
Ha épp egy sötét periódushoz érkeztél, és úgy érzed, hogy elvesztél az erdőben, a legfontosabb, hogy keresd meg magadban a vezetőd, mert mindenkiben ott van. Ülj le, figyelj befelé, engedd meg az érzéseidet, meditálj, kapcsolódj a benned lévő belső hanghoz.
Keress bizalommal, ha segítségre van szükséged, hogy elindulj az úton a fény és a benned is létező öröm felé.
Comments