top of page
Szerző képeZsofia Fischer

KÖSZ, JÓL VAGYOK

Ez a mondat tör fel bensőmből.


2 napja töltöttem be a 45-öt és ezen a reggelen ültem fel a repülőre kislányommal, hogy egy új kalandba fogjunk Gran Canarián. Az indulás előtti éjjel egy szemhunyásnyit sem aludtam, "normális vagyok én, hogy a jól bejáratott budapesti életemből egy ismeretlen spanyol faluba költözöm, ahol még sose jártam?" És bár tudom, hisz már megtapasztaltam nem egyszer, hogy a csodákhoz kell némi őrültség és bátorság - vagy hívhatom hitnek is és az biztos jobban hangzik (és ezeknek szerencsére nem vagyok híján), no, azért nem megy még magától. Minden egyes alkalommal, amikor kimegyek a szikla peremére (és tériszonyosként ezt különben sem szeretem), és elrugaszkodom, tudni, érezni és hinni, hogy szárnyaim nőnek és zuhanás helyett repülni fogok. Ezt helyettem most megtette a Ryanair (#kösz) és búcsúnk, utazásunk és érkezésünk minden egyes pillanata annyi, de annyi szeretettel volt megtartva és átölelve, amit leírni most itt nem csak lehetetlen, de talán giccses is. Az biztos, hogy bármennyit kell is terápiáznom még magam (bár innen most ez sem tűnik létfontosságúnak), egyet kijelenthetek teljes magabiztossággal: SZERETVE VAGYOK.


Ez a poszt most tulajdonképpen ennek szól, a hálával telt szívemből írom, hiszen már amikor létrehoztam a SOUL CONNECTED LIVING nevet tudtam, hogy elsősorban ez magamról szól és nekem, hogy elvigyen oda a lelkem, ahol úgy tudok élni, ahogy nekem a legjobb. És hogy a hitem dagadjon közben akkorára, hogy ebből másoknak is jusson bőven, amikor szükségük van rá(m).


Ide vezetett az utam, most itt, egy kis spanyol hegyi faluban tapasztaljuk a napfelkeltéket és a napnyugtákat, a világ természetét.


Sok kérdést kaptam eme változás kapcsán, emberektől, akik fontolgatják, hogy elhagyják az országot a kialakult helyzet miatt. Kaptam kérdéseket, hogy nem félek-e, hogy nem lesznek barátaim, hogy egy szigeten leszek bezárva, nem lesz-e rossz Zenkének, stb, stb. Ezek bennem nem merültek fel, nem foglalkoztatnak, így nincsenek bennem félelmek. Most keresem őket, de tényleg nincsenek. VÉGTELEN SZERETET VAN.


Innen fogok most bejelentkezni, többet, mert az elmúlt év erre a lépésre való felkészüléssel telt. Most jól kipihenem magam és írok nektek a csodákról, mert CSODÁK VANNAK.




4 megtekintés0 hozzászólás

Friss bejegyzések

Az összes megtekintése

Comments


bottom of page